Laura története

4. fejezet

Másnap Bryan nem volt mert beteg lett. Majd meglátogatom suli után...

Az osztálytársaim tudták hogy Bryannal járok,és Alice,akit a legjobban utálok az osztályból jól megszívatott...

Éppen a biológia órán ültünk,Alice előttem ült. Direkt elkezdett a füzetébe ilyeneket rajzolni hogy: Alice+Bryan meg lerajzolta Bryant és szívecskéket rakott köré meg ilyenek. Én már nem bírtam tovább...

Én: JÓL ESIK MÁST SZ*PATNI? (nagyon dühös voltam,és ezt ordítva mondtam)

Mindenki elhallgatott hirtelen a csendes suttogásból is. A tanár hátranézett. Alice nem. (rohadj meg te...) És jól leb*szott a tanár és felküldött az igazgatói irodába. (király...legalább már tudom hogy ez nem az én napom...) Ott ültem nagyon nagy félelemmel az igazgatóiba,csoda hogy össze nem estem. Majd bejött Alice is a tanárral együtt.

Tanár: MIT KÉPZELNEK MAGUKRÓL? ALICE KISASSZONY RAJZOLGAT A FÜZETÉBE,LAURA KISASSZONY MEG CSÚNYA SZAVAKAT HASZNÁL...RÁADÁSUL NEKEM MONDTA...

Én: Nem magának... Alice-nek szólt volna,de ő nem nézett rám...

Alice: Mit nézzek rajtad? Hülye liba! Ő az én pasim!!!

Én: Na ezt majd Bryannal beszéld meg,jó?

Igazgató úr: Kérem nyugodjanak le! Ha szerelemmel kapcsolatos témában beszélnek ne az órán beszéljék meg ÉS KÉSZ! (azzal nagyot csapott az asztalára)

Elhallgattunk...(nagyon féltem mi lesz)

Igazgató úr: Tanárnő mit gondol? Megúszhatják egy szaktanárival? Azért nem túl nagy bűn...

Tanár: Felőlem! Csak kapjanak valamit ezek a kis csibészek!

Mikor visszamentünk mindenki rajtunk röhögött...Remek első óra...Egész nap röhögtek rajtunk majd egyszercsak végre vége lett a tanításoknak. Elindultam Bryan felé...

Én: Bryan! Jól érzed magad? (az ágyban feküdt és eléggé el volt "kábulva".

Bryan: ... (lassan kinyitotta a szemét,de nem bírta erővel és visszacsukta)

Én: BRYAN! BRYAN!

Nem hallott. Nem tudom mi baja de ez már nem egy egyszerű betegség. Ki fogom deríteni mi baja!