7. fejezet Én: Ez volt életem eddigi legszebb napja!
Pár napig még a kórházba kellett maradnom. Miután kijöhettem kapkodva vásároltunk Bryannal egyforma ikercuccokat,bútorokat. Ez bizony költséges volt! Addig a picik a nagyijuknál voltak. Miután berendezkedtünk elmentünk hozzájuk.
Nagymama (azaz az anyukám): Üdv drágáim! Éppen alszanak a picik. Rendszeresen adtam nekik tápszert,altattam őket. Nagyon kis angyalok voltak,alig sírtak... (és elmosolyodott)
Mikor mi rájuk néztünk mi is elmosolyodtunk Bryannal.
Bryan: Milyen aranyos lányaim vannak!
Nagymama: És még milyen szépek!
Egy kis beszélgetés és babázás után hazavittük őket. igaza volt a nagyinak,igazi angyalok. Nagyon jól viselték az utat!!! |